Bijou



Bijou

Kuriózum a magyar zenei palettán - műfajra és minőségre való tekintettel egyaránt -, ennek ellenére kevesen ismerik őket.
A Bijou zenekar 2003 nyarán alakult Párizsban, de az elmúlt évek során több átszervezésen, tagcseréken esett át. Zenéjükre a letisztult akusztikus hangzás, lassú, nyugodt ütemek és a dallamos ének a jellemző. Leülteti az embert, már az első taktusokból kiderül, hogy ez olyan dolog, amire oda kell figyelni. A könnyed dallamok mögött valódi tartalom húzódik, a szövegeket az együttes gyönyörű hangú énekesnője Hártó Szilvia írta. A dalok az életről, a létezés súlyáról, kapcsolatokról, szerelemrõl és megannyi emberi dologról szólnak. Azt az érzetet keltik, hogy bizony egyedül vagyok ebben a nagy rideg világban, de ezalatt mégsem frusztrál a magány. Valahogy egyszerre ríkat és vigasztal. És pont ez az a kivételes életérzés, amitol egyedülálló a Bijou zenéje. A számokat hallgatva alig észrevehetõen, de folyamatosan ott kapirgál a kitörés utáni vágy, ugyanis a katarzis mindvégig elmarad. De nem biztos, hogy valódi áldozatként kell a katarzis hiányára tekinteni. Az a röpke súlytalan pillanat elhalványítaná azokat az apró csodákat, amikrol a Bijou szól. Cserébe viszont kiegyensúlyozott dalszerkezeteket kapunk, ami finom eleganciával repít egy arasznyival a föld felett. Ebből a perspektívából még érezni a földi lét terheit, de az illúzió, hogy a gravitáció most nem hat ránk elviselhetõvé, sőt megkockáztatom, hogy még kívánatossá is teszi azokat.
 

 

HONLAP


VIDEÓ


FELVÉTELEK